Kb 2 hét kihagyás után, ma ismét elmentünk falat mászni. Utoljára húsvét előtti szombaton voltunk sziklát mászni Bajóton. Előtte egy héttel kedden voltunk utoljára a mászóteremben - ha jól emlékszem.
Elfáradtam. Nem kicsit. Nagyon. Furcsa volt ott lenni, de jó volt ott lenni. Bár elég sokan voltak. Ahogy az jobarátom kifejtette: már nincs hideg, már nem maradnak otthon az emberek arra hivatkozva, hogy "szétfagynak" a mászóteremben.
Ennek ellenére tudtuk mászni, jól elfáradni, pihenni, újra mászni. A legnagyobb negatív falat ma elsőre kimásztam. Igaz, kb 2x a társam teljes súlyával beleült a beülőjébe, ezzel húzván az én biztosító kötelemet fölfelé, hogy nekem könnyebb legyen lépni, felhúzni magam, feljebb jutni. Ezúton is köszönöm Néked, drága Mászótársam.
Akit egyébként érdekelne a falmászás, kérdezzen. Válaszolok. Mi ide járunk: www.maszobirodalom.hu
Annyira elszállt az erőm, hogy ezt a bejegyzést is gyorsan befejezem, még mielőtt elaludnék.
Sziasztok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
GörbeTükrűLány 2010.04.14. 11:10:25
Bár végülis - ha szebb babérokra vágysz - az is lehet, hogy legközelebb szólóban mászod ki :P.
(Egyébként azt úgyse hagynám!)
b@kker 2010.04.15. 00:19:37
GörbeTükrűLány 2010.04.17. 23:24:36
És volt a Mikulás.
És háromszor felmásztam a kettesre, és két és félszer le is.
Meg másztunk egy csomót.
És tök jó volt.
Na puszi!