Bakker blogja

Szombat este van. Nagyjából fél11 -11 között jár az idő. Ülök a 6 villamoson és hazafelé tartok. nemrég indultunk el a Petőfi híd, budai hídfőtől. Egy picit piszkos, ápolatlan fickó odalép hozzám és azt mondja nekem, hogy: Jó estét kívánok! Hajléktalan vagyok. tudna adni egy kis pénz élelemre?

Fáradt voltam. Nem volt kedvem kommunikálni vele, így azt mondtam: Prepáčte ale ja Vám nerozumiem. (vagyik szlovákul, hogy Bocsánat, de nem értem mit mond.) Erre a fickó megszólal angolul. Persze nem egy nagy etvasz megtanulni az alap mondatokat angolul.

I'm a homeless. Can you give me change for food?

Ekkor valahogy, valamiért úgy döntöttem, hogy adok neki pár forintot. Amíg a zsebemben keresgéltem, addig ő tovább beszélgetett velem.

- Are you here for a trip?

- No, I'm not. i work here in a call center in the 11th district.

- I which one?

- In Sykes.

- It's a big, good company. Thank you.

- You are welcome. Good luck!

- Auf Wiedersehen. I speak a lot of languages.

Ami meglepett, az nem az volt, hogy tud pár mondatot angolul, tud pénzt kérni a turistáktól, hanem az, hogy normálisan lehetett vele kommunikálni. Értettem mit mond. Jó volt az angolja.

És mégis, állítása szerint, hajléktalan. Ránézésre akár még tényleg az is lehet. Ha tényleg hajléktalan és tényleg beszél nyelveket, akkor mi a f...szt keres az utcán?! Ez van. Ilyen a világ.

Kedves Olvasó!

Felhívnám a figyelmed a Bookline egyik akciójára. További információk a bookline logóra kattintva:

Azt hittem ez egy olyan nap lesz, ami sosem jön el az életemben. Én és egy MetallicA koncert. Áááá. Drága az nekem. Aztán végül sikerült hétfőn rákattannom a MetallicA-ra. Kedd reggel siekrült is egy jegyet vennem a pénteki koncertre :)

A hivatalos kezdés 20:00-ra volt írva. Elvileg az volt fent volt, hogy 20:45-kot kezdődik majd az őrület. Erre picit várni kellett még. Kb fél óra késéssel kép jelent meg a 2 óriáskivetítőn. Az általam belinkelt videó elejéről hiányzik az ágyúlövés - az is része volt a shownak. Szóval az egész ezzel kezdődött: https://www.youtube.com/watch?v=XzJqHsDAnSY

Majd színpadra világítottak, a színpadi hatalmas kivetítőn megjelent Lars a doboknál. Közeben megjelent a MetallicA együttes többi tagja is. Felcsnedültek az első akkordok és elkezdődött a Creeping Death.

A srácok a következő dalokat játszották:

1. Creeping Death
2. For Whom The Bell Tolls
3. Through The Never
4. Harvester Of Sorrow
5. Fade To Black
6. That Was Just Your Life
7. The End Of The Line
8. The Day That Never Comes
9. Sad But True
10. Cyanide
11. One
12. Master Of Puppets
13. Blackened
14. Nothing Else Matters
15. Enter Sandman
Ráadás:
16. Helpless (Diamond Head cover)
17. Motorbreath
18. Seek & Destroy

Közben volt tüzijáték a zenére, hatalmas lángok, mintha csak Rammstein koncerten lenne az ember.

A Master Of Puppets című dalra hatalmas pogó keletkezett még hátrébb is, ahol én álltam.

A show vége felé közeledvén James bemutatta nekünk egyik barátját, aki nem volt más, mint Kirk The Reaper Hammett. Majd Kirk elkezdett játszani a gitáron: https://www.youtube.com/watch?v=3-fNIUrigiA
Egy kis intró, gitárszóló, majd a hatalmas Nothing else Matters, amit a legalább 40.000 fős tömeg együtt énekelt a zenekarral.

A Cyanide alatt a kamera az első sort vette. Egymás mellett, békében, szeretetben ott tomboltak a srácok más országokból, más nemzeteket képviselve, a saját kis nemzeti lobogójukkal. Innen tudom, hogy egymás mellett tombol cseh, szlovák és magyar. https://www.youtube.com/watch?v=8qrLgw8PH-o

Hatalmas buli. Még sosem voltam ekkora koncerten. Több mint 40.000 ember, egy zenekar, egy 500m2 színpad. Óriási élmény. Extázis. Még, még, még. Gyertek mihamarabb vissza. Én itt leszek.

Gyorsan elment ez a 2 óra. A nép még akart és még és még és még többet. És lezajlott a következő jelenet: https://www.youtube.com/watch?v=OZaqlzSSJxc James vicces volt. "Ha nem tudsz énelekni, nem baj. Én karriert csináltam ebből."

Éééés IGEEEEN!!! Volt még jegy. ZSÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍR!

2010. MÁJUS 14. Budapest, Puskás Ferenc Stadion

Vajon lesz még holnap reggel jegy? Tudok venni reggel egy jegyet a pénteki koncertre? Remélem igen. Ismerősök, buli, party, hatalmas tömeg, élmény. Úgy legyen.

Röviden ez a 3 dolog jellemzi az elmúlt hétvégémet.

Minden egy szerda esti, "tökömtele"-s, szinte agyvérzős, idegileg kikészült agyból kipattant mondanivalóval kezdődött, amit kiraktam FB üzenőfalamra. "MOST SZOMBATON valaki csatlakozni, ötletet adni... liget, hegyek, dumcsi, séta, vízipipa, pihi, relax, fotó... várom az ötleteket és a csatlakozókat... PIHENNI, KIKAPCSOLÓDNI AKAROK és JÓL ÉREZNI MAGAM!!!" Ez az üzenet megmozgatott pár embert. Jött egy ötlet, hogy menjünk a Critical Mass-ra. Ez ellen csak 2 ellenvetésem volt.

- Ad 1: nincs bringám

- Ad 2: nincs kedvem tömeghez, nyüzsihez

Igen, tudom, nem kéne hisztiznem, hisz jönnek az ötletek, meg minden, miért akarok ennyire válogatni. Nu, de végül megoldódott a bringa téma és kedvem is lett hozzá. Szóval szombaton fél3-kor összejött a csapat a Deákon. Régi, jól ismert, kevésbé ismert és új arcok. Hála a félig túlélő felszerélsemnek, ami a hátizsákomban volt, sikerült leszerelni az újonnan vásárolt (ha jól melékszem dínós) csengőt a papírról, amire kábal gyorsösszehúzóval (cable tie) volt rögzítve. Majd ezt a csengőt csavar, csavarhúzó hiányában sikerült egy cipőfűzővel (amivel amúgy a mászáshoz használt ziazsákomat szoktam magamra kötni) felfogatni a kormányra. Egy kis szorító nyolcas, egy kis csomó és úgy ott maradt a kormányon a csengő, mintha csak oda lenne forrasztva. :) Büszke is vagyok magamra.

Szóval a Deákról átmentünk a Roosevelt térre, besorakoztunk és tekertünk egyet. Néha megálltam, hogy fotózzak, az újonnan, pár napja vásárolt kis félig profi gépemmel. Végülis beértünk a "célba", ami a Városliget volt. Arcok a Bátor Táborból, napozás, tánc, szórakozás, pólóvásárlás, fotó-fotó ezerrel. Végül olyan 6 óra magasságában bringa fejfölé emelés.

A fotók megtekinthetők itt: http://picasaweb.google.sk/beszedesbalazs/CM2010#

Kb fél7 körül elindultunk hazafelé. Szétszéledt a bagázs. A ligetből kb 50 percig tartott az út, mire elértem a Mászóbirodalomba. Mentem még falat mászni. Nem kellett sokat várnom, és megjött a Mászótársam a párjával. Este 10-ig másztunk, pörögtünk.

Vasárnap jött a 100 csoda kiállítás. Vannak érdekes magyar találmányok. Az egyik kedvencem a Smaragd. Ez egy zöld, magyar, édeskés sör.

A másik nagy kedvenc pedig a www.solo-duo.hu napelemes, magyar fejlesztésű autó.

Igen, megtörtént. Azt hittem agyvérzést kapok már. Még csak szerda. Sajnos nem tudok optimistán nézni előre, hogy: "De már túlvagyunk a felén!". Ez most nem megy. Ilyenkor nem, amikor délután 5-ig dolgozik az ember - hivatalosan, de apróbb, cseprőbb tennivalói miatt némi pihi és lazulás után még benn marad az irodában és dolgozik. Igen, jól olvastátok. Dolgoztam. Már nagyon tele volt a tököm vele, de muszáj volt. Nagyon is jól elvagyok egy újabb meeting nélkül. Úgyhogy benn maradtam még és csináltam a dolgaimat egészen este 10-ig.

Hazaérés után következett egy bejegyzés a fészbúkra:

"MOST SZOMBATON valaki csatlakozni, ötletet adni... liget, hegyek, dumcsi, séta, vízipipa, pihi, relax, fotó... várom az ötleteket és a csatlakozókat... PIHENNI, KIKAPCSOLÓDNI AKAROK és JÓL ÉREZNI MAGAM!!!"

Nem, nem az volt, ill. nem olyan volt, mint amikor a csajok összebeszélnek és elmennek shoppingolni. Én csak rendeltem magamnak egy kis félig profi fényképezőgépet és azt mentem átvenni, kifizetni. Most ezzel fogok nyomulni :)

Jah és hogy miről is van szó? Hát egy Fujifilm Finepix S1500fd-ről.

Kb 2 hét kihagyás után, ma ismét elmentünk falat mászni. Utoljára húsvét előtti szombaton voltunk sziklát mászni Bajóton. Előtte egy héttel kedden voltunk utoljára a mászóteremben - ha jól emlékszem.

Elfáradtam. Nem kicsit. Nagyon. Furcsa volt ott lenni, de jó volt ott lenni. Bár elég sokan voltak. Ahogy az jobarátom kifejtette: már nincs hideg, már nem maradnak otthon az emberek arra hivatkozva, hogy "szétfagynak" a mászóteremben.

Ennek ellenére tudtuk mászni, jól elfáradni, pihenni, újra mászni. A legnagyobb negatív falat ma elsőre kimásztam. Igaz, kb 2x a társam teljes súlyával beleült a beülőjébe, ezzel húzván az én biztosító kötelemet fölfelé, hogy nekem könnyebb legyen lépni, felhúzni magam, feljebb jutni. Ezúton is köszönöm Néked, drága Mászótársam.

Akit egyébként érdekelne a falmászás, kérdezzen. Válaszolok. Mi ide járunk: www.maszobirodalom.hu

Annyira elszállt az erőm, hogy ezt a bejegyzést is gyorsan befejezem, még mielőtt elaludnék.

Sziasztok.

Szóval Tesó Tábor. Már utána vagyok. Sajnos.

Ahogy azt már elmondták még az ősszel Családi Táborban, rövid de intenzív történetről van szó. Ez pontosan így is volt. Sajnos rövid volt a tábor, de intenzív. Maradtam volna még egy picit. Mondjuk még 1x ennyit. :) hatalmas pörgés volt, de ezt a pörgést szeretem. Programot tartunk, szórakoztatjuk a gyerekeket, keményen be kell tartani az időket, mivel cukrot kell mérni, ebéd  után elvállalunk egy csomó feladatot, állomást, szerepet és este beültüzünk, más szerepben játszunk, így pörgünk, folyton pakolászunk jobbra-balra, majd rendet rakunk és megjelenünk az esti bezsélgetéseken. Valamikor fél11-11 között végetér a "kötelező" program és lehet pihenn, szórakozni a barátokkal, ismerkedni az új arcokkal. Ez nem csak a Tesó Tábor, ez a BÁTOR TÁBOR. Ez a játszó cimbik egy napja és így néz ki minden napjuk :) Lehet, hogy páran bolondnak néznek, hogy az ember szabadnapot vesz ki a munkahelyén, hogy pihenjen egy picit, erre elmegy és a fent írtak alapján pörög. Az van, hogy engem ez nem fáraszt. Én ezt szeretem csinálni és akarom is csinálni. Még sokáig.

A Bátor Tábor az a hely, "Ahol minidg süt a nap". Ez most az egyik programot leszámítva nem így volt. Csak úgy zuhogott. De a hinta üzemelt. 1000-rel. A "buszmegállóban", az eresz alatt várakozó gyerekek pedig D-val szórakoztak. Ezúton is köszi D. a segítséget.

A másik gyönyörű pillanat meg az, amikor Sz. úgy jön ki a pályára, hogy ő ki sem akart jönni, aztán pedig hintázik szinte koppról (a kopp az 9m, na ő felment min 7-re) és falat mászik a csúcsig (10m).

Ezek után pedig az ember hazajön, vissza a nagy poros, koszos városba, próbál aludni, pihenni és minden kezdődik elölről. Szürke emberek, szürke hétköznapok, munka, hajsza,...

Talán eltűnök hirtelek, mint az erdőben a vadnyom.

Nem. Azért hirtelen nem tűnök el. Hisz előre tervezett eseményről van szó. Munka tekintetében szabadságra megyek, de aki tudja, hogy mi ez, hová megyek, aki már volt ott, az tudja, hogy ez egy hatalmas pörgés, szórakozás. ismét lehetek hüle, más, visszamehetek gyerekbe, lehetek bolond anélkül, hogy a társadalom kiközösítene.

Szóval megyek Hatvanba a Bátor Tábor Tesó Táborába.

Majd vasárnap délután, este jövök.

addig is bővebb információ:

Azt hiszem kezdek ismét szerelmes lenni. Ami viszont számomra meglepő, hogy még sosem éreztem ilyet, ilyen vonzalmat, mint most. Pedig van a hátam mögött némi tapasztalat. A múltban volt ez-az. Gondolok itt rövidebb, hosszabb, komolyabb szerelmekre, de azt hiszem, eddig egyik sem ér fel a mostanival, illetve nem fog.

Az egész egy apró szikrával kezdődött. Ez a szikra elvolt magának, majd némi ráhatással, némi segítséggel csinált egy kis tüzet. Ez a tűz egyre éhesebb. Próbálom kordában tartani, táplálgatni, ahogy csak tudom, de nem tudom mi lesz a vége. Meglátjuk mit vagy Kit hoz a jövő.

A közeljövőben lesz a második randevúnk. Az első nagyon jól sikerült és bízom egy pozitív folytatásban. Bízom benne, hogy sokáig szeretni fogjuk egymást. Már most látom rajta, hogy nagyon rejtélyes. Folyton tud majd valami újat mutatni, valami újat adni, meglepni. Látom, tudom, hogy nem fog cserben hagyni. Ő nem. A legjobb tudásommal közelítek majd felé, a legjobb tudásom szerint bánok majd vele. De jó lenne már ott lenni, vele lenni! Együtt eltölteni az egész napot, szórakozni, boldogabbnak lenni mellette.

Már nem kell sokat kibírnom...

Az, hogy mennyire lettem szerelmes, mi történt, majd következik. Most megyek.

Mint ahogy azt már jeleztem, elmentem sziklamászó táborba. Ezúton is köszönöm az illetékeseknek, hogy bogarat ültettek a fülembe és így velük mentem én is ebbe a táborba.

Minden jól indult. Péntek este fölvett a "kisbusz", elmentünk a megadott helyre, Várgesztesre. Budapest, autópálya, Tatabánya, Tatabányai Rugógyár Kft, Vértessomló, Várgesztes. Na meg a GPS :)

Némi gyors ismerkedés, várakozás a "táborozók"-ra. Elég gyorsan kiderült, hogy én vagyok a legfiatalabb. Ismét, itt is. Ezúton üzenem a tapasztaltabb korosztálynak, hogy Igen, '88-ban is születtek emberek...

Péntek este fejlámpával kimentünk a sziklához egy kis gyors körre, megnézni, hogy mit fogunk látni nappal, fényben.

Szombaton kimentünk, meglestük, másztunk. Lehet, hogy meglepő, de vasárnap is másztunk. Bár a vasárnap érdekesen alakult. Pampogtak nekünk biztonságról, erről-arról, a tábor előtti mélezésből is az jött le nekem, hogy nagyon fasza srácok, ügyelnek a biztonságra,stb A helyszínen derült ki, hogy nincs elég beülőjük, van náluk kb 4 sisak, bármi gebasz van elengeded a kötelet, mert a biztosító eszköz(nevén grigri) úgyis megfogja a kötelet,... Vasárnap a fejemre húztam egy sisakot, mivel hullott pár kavics fentről. Volt egy olyan pillanat, hogy elindultam a fal mellett a barátaimhoz (sisakkal a fejemen - rajtuk mindvégig volt saját sisak) majd hirtelen elkezdtek rám kiabálni, hogy Vigyázz!, merthogy hull a kavics. Én csak annyit vágtam vissza, hogy És?! Rajtam van sisak! Szóval meguntuk ezt az egészet, kaptunk egy telefonhívást, miszerint mászótársam barátnője (L.) és az ő barátnője (E.) Pesten sétáltak majd egy faszi elgázolta őket rózsaszínen áthajtva és E.-nek eltört a karja és ha L. nem megy be melőba, akkor kivágják. Szóval összeszedtük amint volt és elindultunk Várgesztesről. Végül Bajóton kötöttünk ki. Ott másztunk tovább. Szép fal, szép környék. Ameddig a szem ellét gyönyörű a táj - dombok, erdők, szántó földek, Pilis, Esztergom, Párkány... nem lehet leírni a látványt, hogy mennyire szép, szemet gyönyörködtető, felüdülés szemnek, testnek és léleknek egyaránt.

A szikla jóóó, a sziklát most már szeretjük. De nagyon. Köszönöm Nektek, kik ebbe belevittetek, belerántottatok.

Hát igen. Eljött a csütörtök is. Már/végre itt van. Meg van neki a maga kis varázsa, hogy mitől szép, mitől jó, mitől krízis. Többnyire elég nyugis egy nap. De azért még krízis, mivel már alig várjuk, hogy vége legyen, mert holnap már péntek, még 8 óra munka és Hurráááá, héééétvééégeeee :D

Kezdünk fáradni, kezdjük unni az eddigi dolgokat, a munkát. Este egy kis "reszet". 1-2 sör, hogy jobban aludjunk az éjjel.

Ám ez a csütörtök érdekes lesz. Bízom benne, hogy tudok majd aludni. Holnap délután életemben először elmegyek egy sziklamászó 7végére, sziklamászó táborba. Kíváncsi vagyok, milyen sziklát mászni. A mászótermi falmászást ismerem. Kb 1 hónapja rendszeresen falat mászom minden kedden. Ettől megvan a kedd varázsa is :)

Szóval holnap nagy nap, rövidebb munkaidő, este utazás, kaland és majd szombaton szikla, 7vége, némileg pihenés.

Igen Anyu! Vigyázok magamra. Mint mindig. Tudod, szoktam magamra vigyázni, meg másokra is. No jó, most 7végén azért jobban fogok magamra vigyázni. Megpróbálom magam nem sztéverni a sziklán és tényleg csak annyit vállalni, amennyit bírok.

Majd jelentkezem még - remélem ;)

 Szervusz Kedves Olvasó!

Üdvözöllek az én kis blogomon. Engem egyes körökben (főleg a Felvidéken) B@kker illetve Bakker néven ismernek. Az írása mindegy.

A mai felgyorsult, elektronizált, digitalizált világban egyre jobban terjednek az elektronikus megoldások, formák. Gondoltam én is csatlakozom ehhez a körhöz, hisz annyira divat lett mostanában blogot írni.

Úgy döntöttem nekem is lesz egy. Mert miért ne?!

Akinek meg nem tetszik, ne olvassa ;)

Köszönöm, hogy elolvastad, hogy ide tévedtél.

Szép napot!